Kapcsolódásaink megértése - gondolatok a tarot kártyáról, és az asztrozófiáról...

Hiányzott az írás, de az elmúlt hónapok inkább a csendes befelé fordulásról szóltak, illetve a TikTok oldalam üzemeltetéséről. Az elmúlt hónapokban bár visszahúzódtam az írástól, de koránt sem volt eseménytelen ez az időszak. Mérhetetlen sok tapasztalatot szereztem, csak most az élet egy más területén. Az eddigi tapasztalataim alapján úgy érzem, hogy fontos tiszta vizet önteni a pohárba; ez lehet nem lesz mindenki számára annyira izgalmas, pedig az élet különleges rejtélyéről fog szólni. 
Szeretnék pár félreértést eloszlatni, mind a tarot kártyák használatával, mind pedig az asztrozófiai elemzésekkel kapcsolatban. Ha nagyon röviden szeretném megfogalmazni, akkor csak annyit mondanék, hogy mindkét lehetőség ÖNISMERETRŐL szól. Ez a lényeg. Igazából, itt abba is hagyhatnám az írást, de szeretném, ha kicsit jobban megértenék az emberek ezt a nagyon misztikusnak, vagy épp ellenkezőleg félelmetesnek, esetleg "hülyeségnek" tűnő önismereti utat. 

TAROT ÉS ASZTROZÓFIA.
Más az eszköz, de mindkét lehetőség arra szolgál, hogy közelebb kerülhessünk valódi lényünkhöz, mélyebben megismerhessük működésünket, gondolkodásmódunkat, érzelmeinket, kötődési mintáinkat; az életre, az emberekre adott reakcióinkat, a számunkra legmegfelelőbb, leghasznosabb megoldásokat, életünk kihívásaira. Más a módszer, de ugyanaz az alap, amiből merítik a tudást. Mindkét esetben energiákkal, szimbólumokkal, és analógiákkal dolgozunk. A látható mögé nézünk; energiákat "hozunk a felszínre", ismerünk fel, és tudatosítunk. Azt hiheted, hogy ennek a hétköznapi életben semmi haszna... A szimbólumok, analógiák, és jelek mind részei a misztikus valóságnak; és részei a mindennapjainknak is, csak nem figyelünk oda rájuk. Alábecsüljük jelentőségüket.

A jóslás, jós, jóslat szó, sajnos a mai nyelvhasználatban már teljesen mást jelen, mint amilyen tartalmat eredetileg magában hordozott. A jóslás szó, eredetileg a jövő, és a javas (a javas szó jelentése: gyógyító) szavakból ered. A magyar szavak köztudottan nagyon kifejezőek, és rengeteg spirituális, valós tudást hordoznak magukban. Nincs ez másként a jóslás szóval sem; a "jövőt gyógyító". Varázslatos, és csodálatos; de mindenképp magyarázatra szorul.

• Ki képes a jövőt gyógyítani?
• Mikor képes?
• Hogyan képes?

Ha ezekre a kérdésekre megadjuk a választ, akkor kerülünk közelebb a jóslás valódi lényegéhez; ami nem jövendőmondás, és nem valami fantazmagória. 

• A jövőt mindenki saját maga képes gyógyítani! Nem tőlünk független külső tényező. Egyetlen ember él az egész világon, aki képes a "megváltásodra", a jövőd meggyógyítására, ez pedig TE MAGAD VAGY. Akkor vagy képes a jövődet "gyógyítani", "jobbá tenni", ha van rálátásod a múltadra, és a jelenben élsz; azaz tudatosan éled meg a mindennapjaid történéseit, felismered a benned munkáló érzelmeket; és nem kifelé mutogatsz, másokat okolva, hibáztatva, a saját felelősséged nem figyelembe véve, sokszor tudomást sem véve róla.
• Ahogy egyre jobban kényelmesedik el a társadalom, ahogy egyre jobban a jogállam álbiztonsága mögé próbálunk bújni; úgy adjuk ki egyre jobban a kezünkből a saját ÉLETÜNK. Távolodunk az EGYSÉGTŐL, távolodunk Istentől. Vagyis ennek az illúzióját éljük. Azonosultunk az anyaggal, és azt hisszük, hogy pusztán ennyiből állunk: hús, vér, csontok, sejtek, szövetek, erek... Minél inkább a matéria kizárólagossága mögé rejtjük valódi énünk, egyre inkább válunk kiszolgáltatott, védtelen gyermekekké. Akkor tudjuk a jövőnket gyógyítani; ha tiszta rálátásunk van a múltunkra, felismerjük, és értjük a benne megjelenő történéseket, kapcsolatokat, a minket alakító, formáló erőket, energiákat. Tudás nélkül nincs gyógyulás!
• A kulcsszó a HOGYAN kérdésre az ENERGIA. Hiába azonosulunk az anyaggal, a láthatóval, attól még mindent energia táplál, éltet. Csak gondolj egy olyan egyszerű példára, mint az étkezés. Napi energiaszükségletről beszélünk, arról hogy mennyi energiát viszel be az étellel egy nap a szervezetedbe. Életerő, lelkierő, és egyéb egyszerű szavak használata mindenki számára elfogadott, ugyanakkor kevesen gondolkoznak el ezek mögöttes jelentéstartalmáról. Ezek a szavak is mind energiákról "beszélnek". Az életerő nem más, mint energia. Minden energia, mi mégis dőrén elfogadjuk, hogy csak az anyag számít...
  

A tarot, és az asztrozófia jeleket olvas, szimbólumokkal, analógiákkal dolgozik, amiknek alapját a láthatatlanban lévő energiák adják. A fent leírt kritériumok szerintem magukért beszélnek, de hogy ne áruljak zsákbamacskát, a jövő gyógyításának útja az ÖNISMERET. Ahogy a delphoi jósda homlokzatán is állt "ISMERD MEG TENMAGAD". Nem azt mondja, hogy "én majd megmondom neked a tutit". 
Tudod, hogy miért van az, ha egy igaz, valódi jós meg tudja Neked mondani a jövőt?

• Ennek két egyszerű oka van. Az egyik, hogy az energiáidat ki tudja olvasni a kártyákon megjelenő szimbólumokból; tehát ismeri a MÚLT, és JELEN ENERGIÁIDAT. Mivel ismeri az energiáidat; látja és tudja, hogy milyen élethelyzetben vagy. Ezért is nevezik sokszor a jósokat: LÁTÓNAK. (Van akinek még eszközökre sincs ehhez szüksége a tisztán látáshoz: ők a médiumok.)
• A másik, hogy az emberek kis százaléka mélyül el igazán az önismeretben, innentől kezdve "sodródik az árral", nem tudatosan irányítja életét, nem veszi a sorsát a kezébe; így a jelen meghatározó energiáiból elég jól megmondható, hogy mi fog történni; egyszerűen kikövetkeztethető, mert NEM VÁLTOZIK AZ ENERGIA. Az embert meghatározó energia nem változik meg akkor, ha teljesen tudatlanul éli a napjait, kiszolgáltatva önmagát a környezet energiáinak, a felelősséget eltolva önmagától. Az önismert egy munka, egy folyamat, aminek soha nincs vége. Törekedni kell arra, hogy TE URALD AZ ENERIÁIDAT, ÉS NE AZ ENERGIA URALJON TÉGED. Minden nap újra, és újra helyt kell állj az élet porondján. (A hibázás is természetes része, azzal sincs semmi probléma.)

A TAROT, az ASZTROZÓFIA erre az ösvényre terel. Eszközt ad a kezedbe ahhoz, hogy képes legyél a saját kezedbe venni az életed, a sorsod, az irányítást. Ne a külvilágból várd a csodát, a megoldást. Ne kívülre helyezd a megoldásaid feltételét, hanem önmagadba. Ne a jóstól, vagy asztorzófustól várd a választ, hogy "mikor fog visszatérni a Józsi, vagy a Gizi?"; vagy "hogy boldog leszek-e a Marcsival, a Gézával?". Ezek még csak nem is kérdések, bár kérdőjel van a végén. Amíg a kérdésed kifelé irányul, kívülről vársz valamit, hogy beérkezzen az életedbe, de nem teszel önmagadért, addig várakozhatsz az idők végezetéig. 
MINDEN MEGOLDÁST MAGADBAN HORDOZOL. Ezeket megismerni, felismerni a cél. Egy igazi "segítő, vagy gyógyító" - legyen az a materializmuson alapuló pszichológus, vagy a spiritualizmuson alapuló kártyavető, asztrológus, asztrozófus; BÁRKI, az egészen biztosan nem akarja Neked megmondani, hogy mi a jó, mi a helyes, és mi a Neked való; hanem ad a kezedbe valamilyen "eszközt", mivel TE MAGAD FEDEZHETED FEL ÖNMAGAD, A SAJÁT VÁLASZAIDAT. Axioma, hogy olyan típusú emberhez fordulsz, amilyen irányzatra eleve nyitott, és befogadó vagy. Számtalan pszichológus van, aki egyébként mélyen elmerült az asztrológiába, sőt, olyanok is vannak, aki a kártyák világába is beavatta önmagát. Talán ők a legjobbak. Miért? Mert ötvözik a földi élethez, az anyaghoz szükséges tudást, a rejtett, mögöttes, láthatatlan tudással; illetve kombinálják ezen önismerti eszközöket. Igazi "varázslóvá" váltak; MINDENT LÁTNAK, ÉS TUDNAK! Az EGYSÉGRE törekvés gyümölcse ez. Amíg hasítunk, addig távolodunk. Ha van bátorságunk elindulni az egység felé, az mindig "kifizetődik"; csak alázat, türelem, és kitartás szükséges hozzá, és természetesen sok-sok munka!

Az önismeret nem valami mézes-mázas tortabevonó, hanem nehéz, felelősségteljes út, aminek során képessé válunk az önreflexióra. Folyamatos, és kitartó munkát igényel. Kicsit visszakanyarodnék a görög delphoi jósda homlokzati feliratához: "Ismerd meg tenmagad." Nem szeretnék nyelvészeti értekezést tartani, de azt azért muszáj elmondanom, hogy az "önmagad" és a "tenmagad" között van különbség. Az "önmagad" egy modern szóhasználat, aminek úgymond az őse a "tenmagad". A "TEN" szócska ISTEN-re utal; tehát "ismerd meg a valóságod isteni részét", "ismerd meg azt az oldalad, ami láthatatlan; AMI A RÉSZED, ÉS AMINEK TE A RÉSZE VAGY, "ismerd meg az emberi működésed, és láss rá az isteni minőséged lehetőségére". Minden egyes ember sokkal-sokkal több, mint aminek néha látszik; vagy aminek hiszi magát. A cselekvéseink sűrű, földi, materialista minősége beszennyezi lelkünk tisztaságát. De ez így van jól. Pontosan ezért vagyunk itt! Felismerni, hogy több lehetőség van bennünk, mint amit élünk, mint amit mutatunk a külvilágnak, és amit mi magunk elhiszünk magunkról. Felismerni, és egyre többet megvalósítani belőle. Önismeret, és önreflexió nélkül nem lehet. Sőt, akkor sem lehet, ha csupán a külvilágtól várunk minden választ, minden tudást, vagy esetleg mindig mást hibáztatunk, okolunk a saját élethelyzetünkért. Valószínű ez lesz a legnépszerűtlenebb kijelentésem, DE(!):
A felnőtt létezés alap kritériuma, hogy felelősséget vállalunk önmagunkért, a cselekedeteinkért, a helyzetekben betöltött szerepeinkért, és képesek vagyunk felismerni, hogy mi magunk hol tettünk hozzá a történethez. Nincs olyan, hogy "mi csak a körülményeink áldozatai vagyunk".
Hidd el, számtalanszor éreztem én is magamat áldozatnak, kiszolgáltatottnak; elhittem, amit elhitettek velem. Szeretném, ha senki nem keverné ezt össze áldozathibáztatással! Szó sincs róla! Pusztán annyiról szól a dolog, hogy nincs teljes rálátásunk a LÉTEZÉSRE, és a teljes összefüggésre. Viszont van lehetőségünk a változtatásra!!! A változtatás, a váltás lehetősége adott minden pillanatban. Szinte minden pillanatban hozunk valamilyen döntést; aminek következményét mindig késleltetve tapasztaljuk meg. Illetve azt is jó, ha figyelembe vesszük, hogy nem itt, és nem most kezdődött az a "sztori", amiben épp vagyunk. Aki szerint csupán egy életünk van, ahhoz lennének adekvát kérdéseim... (ezekre még soha senki nem tudott értelmes, kielégítő választ adni)

Az eredeti téma: asztrozófia és tarot... Felmerülhet a kérdés benned, hogy miért a "Kapcsolódásaink-blog" címszó alatt írok erről? Megmagyarázom. Az életünk minden egyes pillanatában kapcsolódunk: így, vagy úgy..., de nincs létezés emberi kapcsolódás nélkül! A kapcsolatainkból (minden emberi kapcsolat, legyen ez szerelmi, munkahelyi, családi, ismerősi, baráti, szomszédi, ügyintézési....) tanulhatunk, és tanulunk életünk során a legtöbbet. Ha jól belegondolsz, ez a legmeghatározóbb, és legfontosabb életterület, ami mindenkit érdekel; ami mindenkit motivál; ami mindenki életébe hoz kérdéseket, nehézségeket, örömöt, vagy bánatot. Akik asztrozófushoz (vagy asztrológushoz), illetve tarot kártyaolvasóhoz fordulnak, többnyire azért teszik, mert az emberi - elsősorban a párkapcsolati, szerelmi - kapcsolataik miatt felemerült kérdésekre keresik a választ. Ez áll a dobogó első fokán; minden más másodlagos... Sokan itt követik el azt a hibát, hogy azt várják a "segítőtől" (nem szeretem ezt a szót, mert véleményem szerint mindenki önmagán tud csak segíteni, de nem találok rá sajnos jobbat); hogy mondja meg mi lesz ekkor-akkor, a másik mit fog tenni, mit nem fog tenni, hogy fog alakulni a kapcsolat, mi fog történni a jövőben?!

Itt szeretném tisztázni, hogy egyik "módszer", egyik TUDÁS jelentősége sem arról szól, hogy kuruzslunk, "bogarat ültetünk az illető fülébe", vagy egyszerű mesét mondunk. Hozzáteszem, hogy sajnos van aki erre használja, de én ezzel se nem tudok, se nem akarok azonosulni. Aki ezt komolyan veszi, az nagyon sokat TANUL. Először elméleti tudást szerez, majd használja, és használja..., a tapasztalati tanulással szerzi meg az igazi tudást. Nekem meggyőződésem, hogy ezek SZENT dolgok. Természetesen ezt is, mint mindent le lehet alacsonyítani, de nekem nem ez a célom, és nem ezért csinálom! Egyszerűen szeretnék lehetőséget adni azok számára, akik nyitottak rá. Adni valamit, ami a hasznára lehet annak, aki hozzám fordul, vagy akár csak megnézi a videóimat. A videóim tartalma többnyire szélsőségesen önismereti jelleggel bírnak. Ezek természetesen nem annyira népszerűek, mint a könnyedebb hangvételű tartalmak. Aki szemfüles, és figyel, az észreveheti, hogy ezek a könnyedebb "üzenetek" sem mentesek önismereti tartalmaktól, csak kicsit jobban el vannak "rejtve". 

A JÖVŐT tudod miért nem érdemes jósolni? MERT MINDEN PILLANATBAN VAN LEHETŐSÉGED A VÁLTOZTATÁSRA. DÖNTHETSZ ÚGY, HOGY A KEZEDBE VESZED A SORSOD IRÁNYÍTÁSÁT, ÉS ABBAN A PILLANATBAN ÁTÍROD A JÖVŐD! A kártyák a MÚLT, és JELEN energiát mutatják, és a JELEN ENERGIÁI ALAPJÁN LEGVALÓSZÍNŰBB JÖVŐT MUTATJÁK. De ez nem kőbe vésett szentírás; hiszen választhatsz mást! 

A születésed pillanatában felállított képletet asztroszkópnak - radix képletnek - nevezzük. Míg az asztrológia csak a zodiákus jeleket veszi figyelembe, addig az asztrozófia elemzi, értékeli, és figyelembe veszi az aktuális, valós égi helyzetet: bolygókat, és csillagképeket. A zodiákus jelek, és a csillagképek úgymond "csúszásban" vannak; hiszen az asztrológia egy ősi tudomány; de ettől még az univerzum nem áll meg, minden állandó mozgásban van, így a helyzetük, a pozíciójuk az évszázadok során változott. Egy példa, a tisztán látás érdekében: lehet a Napod Kos zodiákus jelében; de mögötte a Halak csillagkép van. Mindkettőnek van jelentősége, de az üzenetük teljesen más. Míg a zodiákus jeled mutat egy kvázi földi működést, addig a csillagkép egy magasabb aspektusra, egy olyan minőségre mutat rá, amit érdemes "célba venni", mintegy égi vezérlő elvet. 
Az asztroszkóppal kapcsolatban sok olyan ellenérvet hallottam, hogy "mi az, hogy a születésem pillanata meghatározza az egész életemet, ez hülyeség!". Szeretném ezt a tévhitet is eloszlatni. A születési képleted LEHETŐSÉGEKET hordoz. Megismerheted önmagad működését. Felismerheted, hogyan működsz a világban; mely életterületek hangsúlyosabbak az életedben; mi vezethet Téged a saját megoldásodhoz; felismerheted, hogy mikor-milyen gondolkodásmódot használsz; rádöbbenhetsz, hogy milyen energiákat, melyik életterületen működtetsz magas, vagy alacsony szinten; milyen TUDÁST hoztál a múltból (előző életekből). Felismerheted, hogy minden belőled indul ki azt is megtanulhatod, hogy nincsenek véletlenek. 
Egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező, ismert asztrológustól hallottam - és mélyen egyetértek vele -, hogy a születési képletünk lehetőségeit csak nagyon kevesek aktivizálják, használják ki, és élnek vele. "Többnyire úgy távozunk ebből az életből, ahogy érkeztünk". Tehát, amikor valaki azt az érvet hozza fel, hogy egy pillanat nem határozhatja meg az egész életet, akkor sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy DE IGEN, meghatározhatja; ha nem ismered meg önmagad, ha nem ismered meg tenmagad. Az emberek többsége sajnos vagy fél ettől, vagy nem hajlandó időt, energiát, munkát fektetni bele; arról már nem is beszélve, hogy többnyire a FÁJDALAMAT KERÜLVE ÉLIK AZ ÉLETET. Szerintem nem nehéz elhinni, és beismerni, hogy az önismeret fájdalommal jár. Nehéz, és fájdalmas beismerni még önmagunknak is a gyengeségeinket, a gyarlóságunkat, az önzőségünket, a vakságunkat a valóságra, a hibáinkat, a tévedéseinket, azt hogy képesek vagyunk alul működtetni a rendelkezésünkre álló energiákat. Mindezt másoknak felvállalni, meg szinte a lehetetlen kategória.  Általában elhisszük, hogy a sebezhetőség, a gyengeség beismerése VESZÉLYES. Ez a legnagyobb tévedés, amivel azonosulhatunk. A felismerés, beismerés adja meg a lehetőséget a VÁLTOZTATÁSRA. Hiszen csak azt tudjuk megváltoztatni, amire van rálátásunk, tudásunk. Az ismeretlen nehezen kijavítható, megváltoztatható. 

Az asztrozófia a tudatosodás lehetőségét adja a kezedbe önmagadra. Ezzel a jövőd gyógyulásának a lehetőségét is megkapod. A múltra való tiszta rálátás adja a MEGÉRTÉST. Megértés nélkül nincs változás. Márpedig minden állandóan változik. Ha elzárjuk magunkat a változástól, akkor az élettől zárkózunk el. Ezen tudással a kezedben, nincs szükséged többé kívülre helyezned a cselekvőt, életed meghatározó mozgatórugóját; hiszen tökéletesen tisztába leszel azzal, hogy a sorsod egyedül a Te kezedben van. BÁRMIT KEZDHETSZ VELE! Na jó, ez így azért nem pontosan igaz; BÁRMIT, amit a lelked eltervezett. És itt megint egy olyan ponthoz érkeztünk, ami nehéz, és sikamlós terep. MERT: igazából nem tudjuk, hogy a lelkünk mit is jött pontosan tapasztalni. Lehet a külvilág számára nem túl kellemes, vagy elfogadott; mégis lehet nekünk pont arra van "szükségünk", hogy felismerjük önmagunkat, illetve lehetőséget adunk magunknak a változtatásra. Mindenkit nagyon szépen megkérek, ezt ne értse félre, értelmezze helyesen, és megfelelően! (Tudom mindenki a saját szűrőberendezésén keresztül tud befogadni információt, ezért is tartom fontosnak tisztázni, hogy itt könnyen félre lehet érteni azt, amit mondani szeretnék. Kérlek próbáld meg nem félreérteni!)
NE A KÜLVILÁGBAN KERESD A VÁLASZOKAT, HANEM ÖNMAGADBAN.
Nehéz elfogadni - nekem is nehézséget okoz, még a mai napig is néha! -,hogy amikor felteszek egy kérdést magamban, arra már rég tudom a választ. Utólag ez mindig beigazolódik - az élet megadja a bizonyosságot - már számtalanszor megtapasztaltam, mégis képes vagyok kételkedni önmagam belső tudásában. Igen, ilyenek vagyunk. Csak az hibázik, aki csinál is valamit. A hibák is mind értünk vannak. Ha belátod önön hibáidat, sokkal könnyebben fogadod el mások hibázását; úgymond növeled a saját empatikus képességed. Erről megint sokat lehetne írni: ez NEM arról szól, hogy mindent el kell tűrj másoktól! Lehet elfogadni, hogy ő így döntött, de nem szükséges azonosulnod vele, vagy benne maradnod méltatlan, akár bántalmazó helyzetekben. 

Hát, ilyen az, amikor valaki hónapokig nem ír egy sort se. Csak úgy áradnak a gondolatok, hogy szinte lehetetlen neki gátat szabni. Hálásan köszönöm, hogy végig olvastad!

Szeretettel, Mika Gabi