Egy ritmus - kilenc lélegzet...

holdfény-kék

harmatvízcseppben
csillanó csillám-csillag
ragyogó mélye

Ongaku-chan

Várakozó csend lebegett
a Holdkert felett
az éjszakai égbolton.
A csillagok is
halkan, sejtelmesen
csillámlottak a sötétben,
mintha csak suttogták volna
a fény lehetőségét.
A hold
lélegzet-visszafojtva
figyelte a világ új rezdülését.

Tsukimori és Mikazuki
szívmozdulata
szívcseppbe formálódott.
Tsukimori szívében
megszületett a felismerés:
a fény, amit lát,
a rezgés, amit érez,
a hívás, ami csak a csendben hallható,
mind ugyanabból
a forrásból fakadnak.
Mikazuki
mozdulatlan fényéből.

Mikazuki
lehunyta aprócska szemeit.
Szívének könnycseppjei -
a víztükör fénylélegzése,
összecsengtek
Tsukimori szívcsendjének
mozdulatlan fényével.
Mikazuki és Tsukimori
"egy-fénye"
élettel-telivé varázsolta
a Holdkertet.

A Holdtó felszínén
lágyan hömpölygő hold-hullámzás
fodrozódva gyűrűzött,
mintha a kert víz-szíve
dobbant volna egyet -
lassan,
puhán,
mégis messzire visszhangzóan.

Az első hang,
oly halk volt, hogy 
nem lehetett tudni,
- a szellő suttog-e,
- esetleg egy fűszál sóhajtott-e,
- vagy csupán
egy harmatcseppen pendült-e meg
a hold fátyolfénye...

A tó fölé hajló bambusz levelei
finoman megrezdültek.
Két apró, csillogó
fénygömböcske -
egy kíváncsi szempár -
kukucskált ki az éj sötétjéből,
a fák és bokrok árnyékából.

Ongaku-chan volt,
a csilingelő hangocska.
Nem szándékból szólalt meg -
hanem mert Holdkert szívének
dobbanása jelezte:
elérkezett az ideje
az első hangnak.

A tó vize belerezdült
a hang hullámaiba,
s egy újabb,
nagyobb, mélyebb kör
indult el a felszínen,
mintha a fény dallamára
válaszolna
a víz-emlékezete.

A körgyűrűk lassan tágultak,
s minden egyes táguló hullám
újabb manócskát hívott meg
a Holdkert ezüstösen
sejtelmes fény-varázs
világába...

A hold ezüstfehér csillogása,
mint egy láthatatlan, lágy érintés
egymásba simította
a tó felszínén
fodrozódó hullámgyűrűket.

A víz minden rezdülése
egy-egy finom hívás volt -
az érzékeny emlékek
útra keltek:
a hívó szóra,
a csilingelő dallam
hanghullámzására...

A Holdtó
lágyan sejlő rezdülései
végighullámoztak
egész Holdkert puha,
bársony rengetegében.
Mintha...
az erdő sűrű mélyében
kilenc apró szív
egyszerre vett volna
egyetlen,
közös mély
lélegzetet.