Ott bent valami másképp rezeg... a jelenlét mélységének igazsága

(A neurodiverzitás fájdalmas szépsége)

Komplex írásnak szánom – a személyes érintettség mellett – szeretném tudományosan is bemutatni a háttérben húzódó (mögöttes) okokat, működési dinamikákat a pontosabb, árnyaltabb megértés érdekében. Miért is olyan furcsák az autisták, és miért olyan "megszállottak"?

Van aki százfelé figyel, és van, aki egyetlen szálon jár - de azon mélyen.
A világ nem attól lesz teljes, hogy mindenhol jártunk benne, hanem attól, hogy valahol igazán jelen voltunk.

Van, hogy a világ túl sok - és túl gyors. Az elme ilyenkor nem széles folyóként árad, hanem egyetlen mederben mélyül. Egyetlen téma, egyetlen érzés, egyetlen gondolat hálózza be a figyelmet: szűk kapun át tágul a belső univerzum. Ezt a működést nevezzük monotropizmusnak, és sok autista ember számára ez nemcsak jellemző jegy, hanem alapvető létmód.

Ez a szál a megértésé: annak, hogy hogyan kapcsolódunk, hogyan fókuszálunk, és hogyan élhetünk mély és valódi élményeket olyan világban, amely gyakran felszínes figyelmet követel.

Ez az írás annak a lehetőségét bontja ki, hogy a monotróp figyelem nem hiányosság, hanem egyfajta teljesség - amelyben nemcsak az érdeklődés, de akár a kapcsolódás is másképp ölt testet. A limerencia csupán egy példa arra, hogyan sodródhat a fókusz egy adott személy felé, de nem az a lényeg. A lényeg maga a működés: az egy-szálúság méltósága.

"Megszállottság."

Kemény, ítélkező, címkéző kifejezés. Önmagában erre a szóra nincsenek jó asszociációk.
Nincs menekvés: akire ezt a "bélyeget" rásütik, őrültnek számít, persona non grata lesz, de minimum jobb tisztes távolságot tartani tőle...
Kirekesztés, megítélés, elkerülés és megbélyegzés az osztályrésze.
Egyetlen esetet kivéve. Ha az autista személy "megszállottsága" hasznos a világ, a társadalom, vagy az érintett másik személy számára - addig természetesen egekig magasztalt csoda, hasznos, sőt úttörő és kívánatos -, de abban a pillanatban, hogy ez kényelmetlenné válik, vagy nehezen értelmezhető, talán túl sok, esetleg nem is lehet belőle semmiféle "hasznot" húzni (lehet anyagi, érzelmi, vagy intellektuális), rögtön kerülendő, rettegett, és "nem normális".
Lássuk be, hogy nem minden autista lesz elismert személy – bármilyen kimagasló teljesítmény miatt – mint Anthony Hopkins, Lionel Messi, Susan Boyle (diagnosztizál esetek), vagy Einstein, H. C. Andersen, Alfred Hitchcock és Tim Burton (feltételezések), és az autizmus sajátosságaiból adódó nehézségek, azért nagyon nem egyszerűek a hétköznapokban. A másik probléma, hogy az autizmust gyakran mossák össze a médiában (filmekben) a savant-szindrómával; például az Esőember és Sheldon Cooper karaktere nagyon elterjedt. A savant-szindróma és az autizmus spektrumzavar gyakran együtt fordulnak elő, de nem minden autista ember rendelkezik savant képességekkel, és fordítva.

"Megszállottság."

Félelmetes szó a világ számára, és félelmetes szó az autista számára.

A "normális" – neurotipikus idegrendszerű – elméből nézve az autizmus más világot tükröz. Ez a világ sokszor ijesztő és megfoghatatlan, ami gyorsan ellenállást válthat ki. A hétköznapi ember reakciója sokszor az: "Futás a másik irányba, ez túl furcsa, nem normális!" Mindez, bár érthető, mégis torzítja a valóságot. Az ítélkezés szinte mindig megelőzi a megértést, miközben a neurodivergens emberek érdeklődése soha nem felületes. Ők egy olyan mély és elementáris fókuszt képviselnek, amelyben az érdeklődési körük iránti elmélyülés az életük szerves részévé válik. Sajnos a tévhitek és a félelem gyakran táptalajt adnak az előítéleteknek, és a gyorsan elhangzó ítéletek gyakran megelőzik a valódi, empátián alapuló megértést.

Másrészt ott van az autista személy nézőpontja, aki nem érti, hogy mi a probléma. Ő csupán érdeklődik, és ezt az érdeklődést olyan intenzitással és mélységgel éli meg, amely szinte szerves részévé válik az életének. Miért lenne ez probléma? Ha valami vagy valaki érdekel, ha valakit szeretek, akkor nem az a lényeg, hogy minél mélyebbre menjek, minél többet megtudjak? Miért lenne ez baj, ha az érdeklődés minden pillanatot átitat, és a létezésem középpontjává válik?

A világ nem érti ezt, de az ezzel a fixációval élő személy sem érti a világot. Szó szerint egy egész világ választja el őket egymástól; áthidalhatatlan szakadék tátong: 'az elég a felszínes, a kevés, a pont elég'; és 'a mély, a sok, és a még többet akarok' között. Autizmussal élők ezért a két szélsőséget élik, vagy a "túl sok vagyok", vagy a "nem vagyok elég", "kevés vagyok" szétszaggató, fragmentált belső megélések között vergődnek.

Kezdjük el vizsgálni az autista megszállottságot a tudományos magyarázatok oldaláról – lépéről-lépére haladva. Miért olyan megszállottak az autisták? Mi áll ennek a hátterében? Bár én nem vagyok szakember, de utánajártam ennek a problémának és a mögötte húzódó okoknak. Személyes érintettségem adta a motivációt és hajtóerőt a megértéshez. Mivel már nem vagyok kezdő az autizmus témájában így volt pár kulcsfontosságú kifejezés, ami mentén elkezdtem összegyűjteni és egy koherens egésszé formálni ezt a témát. Nagyjából 2 évvel ezelőtt is foglalkoztam már ezzel a témával; de most mélyítem ezeket az ismereteket. Bízom benne, hogy ez az írásom hasznos lehet mindkét oldal számára az elfogadásban.

Elfogadni a másikat, és elfogadni önmagad.

A megszállottság "bélyegével" és ítéletével a legtöbb autista személynek élete során meg kell küzdenie, legyen szó munkáról, egy specifikus érdeklődési körről, barátságról vagy akár szerelemről, párkapcsolatról. A külvilág elutasító, nem elfogadó attitűdje rendkívül nehéz belső megéléssel jár, és az ebből eredő ítélkezés, valamint a különböző negatív stigmák még inkább fokozzák ezt a fájdalmas helyzetet.

Nem elég, hogy az autista egyén nem érti a körülötte lévő világot.
Nem elég, hogy túl sok az inger, túl sok az információ, amit feldolgozni kell.
Nem elég, hogy a világ sem érti őt.
Nem elég, hogy a társadalom sok esetben ignorálja, kirekeszti.
Nem elég, hogy egyedül marad a küzdelmeivel, a meg nem értettségével.
Nem elég, hogy mindig azt hallja, hogy "furcsa" vagy "nem normális"...

Mindezek mellett még azzal is meg kell birkóznia, hogy saját magában is egyre erősebben érzékeli a kérdéseket:
"Velem komoly baj van?"
"Nem vagyok normális… már betegségnek, őrületnek tűnök?
"Patológiai eset vagyok?"

Van, aki ezt szeretné élni folyamatosan az életében?
Elgondolkoztál már azon milyen lehet így élni?
Érted, hogy ez mekkora belső konfliktussal és fájdalommal jár?
Tisztában vagy azzal, hogy bár az egyénnek kell ezzel dolgoznia – feldolgoznia, megdolgoznia, hogy ne hasson rá –, de a rendelkezésre álló lehetőségek (pl. szakember igénybe vétele) sem egyszerű egy autizmussal élőnek? Miért? Ennek a legkézenfekvőbb és legegyszerűbb oka, hogy nagyon kevés autizmus specifikus (neuroaffirmatív szemléletű) szakember van (hozzáteszem ráadásul sokkal drágább, mint egy hagyományos szakember!). Azon szakemberek, akik nem rendelkeznek ezzel a tudással, sajnos a legjobb jó szándék mellett sem látják át tisztán a helyzetet – akár félre is kezelhetnek, vagy téves diagnózist is adhatnak. Ennek a legnagyobb veszélye az, hogy a kezelés, nemcsak, hogy nem fog segíteni, hanem adott esetben még árthat is.
Egy újabb szélmalomharc veszi kezdetét... Többet kell tudni az autizmusról, mint egy átlagos (nem szakosodott) szakember. Nem árt, ha ismered a pszichológia alapfogalmait, és mélyrehatóan tisztában kell legyél az autizmussal, és a hozzá tartozó fogalmakkal, azok belső működésével és hatásaival, vagy akár a társulható nehézségekkel. Ez valószínűleg adott lesz, mert kénytelen vagy utánanézni a dolgoknak – és a hiperfókusz miatt meg is teszed ezt –, mert a külső segítség elég korlátozott, "segíts magadon, az Isten is megsegít" elvet kell követni.

Ahhoz, hogy ezek a szakadékok áthidalhatóvá váljanak, mindkét félre szükség van. A neruotipikus társadalom oldaláról elengedhetetlen az edukáció, az érzékenyítés, az őszinte nyitottság és kíváncsiság a másik belső világa iránt – még akkor is, ha ez kezdetben szokatlannak vagy nehezen érthetőnek tűnik. A neurodiverz emberek részéről pedig – amennyire erőforrásuk engedi – önismereti munka, kommunikációs minták tanulása és a határok megfogalmazása segítheti az eligazodást a neurotipikus elvárások között. De a legfontosabb, hogy a híd mindkét oldalról épüljön. Empátiával, türelemmel és együttérzéssel. Mert csak így jöhet létre valódi kapcsolódás – nem a "megjavítás", hanem a megértés szándékával.

Mit is jelent az "autista megszállottság"?

Hogyan működik az autista idegrendszer, milyen gondolkodásbeli, kognitív nehézségek állnak a háttérben, ami miatt másképp működik, mint egy neurotipikus személy!? Mit tudhatunk erről a tudomány szemszögéből vizsgálva a helyzetet?

Az autista megszállottság olyan szűk, intenzív, hosszan tartó és mély érdeklődési terület vagy téma, amely az autizmussal élő személy figyelmének nagy részét lefoglalja. Ezek az érdeklődési körök általában szokatlanok vagy nagyon specifikusak lehetnek, és az autisták gyakran hatalmas tudást halmoznak fel róluk, valamint hosszú ideig fenntartják ezeket az érdeklődéseket, akár éveken át is...

Először nézzük meg, hogy milyen az autizmushoz gyakran társuló állapotok, diagnózisok és fizikai betegségek lehetnek; amik finomítják és árnyalják a képet és elengedhetetlen, hogy a "megszállottság" fogalmához is megérkezzünk, egy érthetőbb és elfogadóbb módon. Fontos tudni, hogy az autizmus spektrumzavar (ASD) esetében akár az esetek 70%-ban is megjelenhet más társuló zavar, vagy állapot.

A társuló tünetek után megnézzük a következő fogalmakat is, hogy árnyaltabban érthessük az "autista megszállottság" fogalmát.
A következőket fogjuk megnézni:

• monotróp figyelem és hiperfókusz,

• monotropizmus és szenzoros feldolgozás

• érzelmi feldolgozás folyamata,

• végrehajtó funkciók zavara,

• kényszeres viselkedés autizmusban (különbségek és hasonlóságok OCD-vel);

• kényszeres viselkedés és kommunikációs nehézségek

• autizmus és kötődési minták

• limerencia és montoróp figyelem közötti összefüggések (ebben az OCD – kényszeresség – szerepe;

• megszállottság szociális hatásai.

Autizmushoz gyakran társuló állapotok:

• Figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD):
  az autisták 30-40%-nál fordul elő, és gyakran tüneteik is átfedésben lehetnek, így elkülönítése fontos.
  

• Alvászavarok:
  Ez is jelentős arányban (50-80%) fordul elő, ami erősen befolyásolja az életminőséget. Kamaszkorban gyakran megfordul a nappal és éjszaka. Éjjel vannak ébren, nappal pedig alszanak – vagyis inkább kialvatlanul vannak az iskolában.

• Szorongásos zavarok:
  Ez szinten gyakori (40-50%), a nőknél ez súlyosabb formában jelenik meg általában. Megjelenésének elsődleges színtere a szociális szorongás, vagy egyéb általános szorongás.

• Depresszió:
  Gyakori pszichiatriai társulás, akár 50%-ban is megjelenhet autizmussal élő felnőtteknél. *(autizmushoz társuló depresszió okairól lent részletesen)

• Kényszeresség (OCD):
  Jelentős arányban előfordul, megjelenhet ritualisztikus viselkedésekben.

• Intellektuális képességzavar:
  Vannak értelmi fogyatékossággal (is) élő autisták; de a kettő nem szükségszerű következményei egymásnak. Kifejezetten sértő és megalázó, amikor az autista szót "értelmi fogyatékos" szóval egyenértékűen használja valaki. Az autizmus egy spektrum, ezért bár vannak értelmi fogyatékossággal élő személyek, de vannak normál és kifejezetten magas értelmi képességekkel rendelkező autisták is.

• Egyéb pszichiátriai betegségek:
  Evészavarok (gyakran keverik az anorexiával, vagy szelektív evés – amit meg egyszerű válogatósnak, vagy finnyásnak neveznek: tévesen!); nemi identitászavar is gyakoribb az autizmussal élők között.

• Motoros koordinációs zavarok, egyensúlyzavarok, ügyetlenség:
  Ezek olyan fizikai megnyilvánulások, amelyek gyakrabban társulnak autizmussal.

• Egyéb neurokognitív állapotok:
  Ilyen például az epilepszia – ez is gyakoribb autistáknál, ismert társult állapot.

• Egyéb fizikai betegségek, amik gyakrabban fordulnak elő autista emberek körében, mint a neurotipikusoknál:
  gyomor-bélrendszeri problémák, endometriózis és hormonális rendellenességek, szembetegségek és látásproblémák, autoimmun betegségek, allergiák és asztma, Ehler-Danlos szindróma (EDS) és hipermobilitás (ízületek túlzott lazasága), migrén és krónikus fejfájás, elhízás és anyagcsere-zavarok, pikkelysömör és más bőrproblémák, csont és ízületi problémák, érzékszervi zavarok.

Szerintem belátható, hogy autizmus spektrumon élni, önmagában is kihívás, de ha még "bezsákolsz" 2-3 dolgot a fentiekből, az egészen új távlatokat nyit abban, hogy megtanulj teljes életet élni...

*Autizmushoz társuló depresszió okai:
Az autizmushoz társuló depresszió okai összetettek és több tényező együttes hatásából erednek. Autisták körében négyszer nagyobb a depresszió kialakulásának valószínűsége a neurotipikusokhoz képest. A kiváltó okok között genetikai, környezeti és pszichés tényezők egyaránt szerepet játszanak.
Nézzünk meg pár fontosabb okot:

• Genetikai tényezők:
  Az autisták nem érintett testvéreinél is magasabb a depresszió kockázata, ami genetikai hajlamra utal.

• Szociális nehézségek, elszigeteltség:
  Az autista személyek gyakran tapasztalnak zaklatást, magányosságot és társas elszigeteltséget, ami erős kockázati tényező a depresszió tekintetében.

• Rumináció, azaz negatív érzelmeken való ismétlődő rágódás:
  Autizmussal élő emberek hajlamosak lehetnek ismétlődően negatív gondolatokra koncentrálni, ami hozzájárulhat a depressziós epizódok kialakulásához.

• Életesemények és stressz:
  Iskolai nehézségek, bizonytalanság a jövővel kapcsolatban, vagy trauma szintén kiválthat depresszív tüneteket, vagy depressziót.

• Depressziós tünetek nehéz felismerhetősége:
  Az autizmus egyes tünetei átfedhetik a depresszió jeleit, ami késlelteti a diagnózist és a kezelést, tovább súlyosbítva az állapotot.

• A visszahúzódás, érdektelenség, vagy a szociális visszavonulás az autizmus velejárója is lehet, így könnyen félreértelmezik, vagy egyszerűen észre sem veszik a depressziót a háttérben.

A "megszállottság" megértéséhez – az empatikus hozzállás elősegítéséhez, az elfogadáshoz vezető első lépcsőfokhoz – nézzük meg pontról-pontra, hogy mi áll az autistáknál a megszállottság hátterében. Miért annyira félelmetes az "autista megszállottság", ugyanakkor mi a benne rejlő zseniális potenciál? Érdemes lenne megtanulni kiaknázni ezeket a lehetőségeket és az adott személyeknek minél hatákonyabb támogatást adni arra, hogy kibonthassák a bennük rejlő lehetőségeket. Jelenleg a társadalmi berendezkedettség – a többség hozzállása – sajnos nem ebbe az irányba halad, de tiszta szívből bízom abban, hogy képesek vagyunk egy szebb, élhetőbb és elfogadóbb világot teremteni: együtt.

Autizmus és monotróp figyelem

A montróp figyelem elméletét eredetileg Dinah Murray és Wenn Lawson dolgozták ki. Dinah Murray pszicholingvisztikából doktorált, független autizmus-kutató és maga is autista. Fergus Murray a fia, fizikatanár, író és szintén autizmssal élő személy. (Tanulmányából - Én és a monotróp figyelem: egy egységes autizmus elmélet – lejjebb egy részlet olvasható.)

A monotróp figyelem az autizmus egyik központi jellemzője – eltérő információfeldolgozási stílusa –, mely során az egyén figyelme egy vagy néhány támára, személyre fókuszál intenzíven. Ez a fajta fókuszált figyelem megnehezíti a gyors irányváltást. Az érzelmi és szociális ingerek emiatt szűrtebben, mélyebben, de kevésbé rugalmasan kerülnek feldolgozásra. A monotropizmus a figyelem és érdeklődés fókuszált mintázatát mutatja. A monotróp figyelem főként azt eredményezi, hogy az autizmussal élők nehezebben tudják átfogni a sokféle ingert és információt – helyette kevesebb témára vagy személyre szűkítik a fókuszt, amelyben viszont nagy mélységre és intenzitásra képesek. A neruotipikus emberek több dologra is képesek párhuzamosan koncentrálni, de az autizmussal élő emberek "egypályás" figyelem irányítása ettől jelentősen eltér. A figyelem "mély" rögzülése miatt gyakori, hogy az autista személy nehezen tud másik témára vagy cselekvésre váltani. Ez a kognitív jellemző rendkívül mély tudáshoz vagy teremtő munkához vezethet, de a korlátozhatja a rugalmas alkalmazkodást és a társas helyzeteket.

"Fergus Murray – brit fizikatanár, író, népszerű blogger és autista ember – az autizmusra jellemző egyfókuszú figyelemről és az ehhez társuló kognícióról ír. A tanulmány eredetileg a Brit Pszichológiai Társaság (The British Psychological Society – a brit pszichológus szakma reprezentatív szervezete) The Psychologist című magazinjának 2019. augusztusi számában jelent meg." A tanulmányból egy rövid részletet szeretnék megosztani, ami tökéletesen bemutatja az autizmssal élő belső megélését, hogyan is működik a valóságban a monotróp figyelem.

"...Minden ember szenvedélye repetitív* – az intenzív érdeklődésnek már csak ilyen a természete. Amikor az emberek "korlátozott érdeklődésről" beszélnek, akkor a legtöbb esetben azt értik ezalatt, hogy egyszerűen képtelenek elképzelni, hogy minket teljesen hidegen hagynak azok a dolgok, amik oly fontosnak tűnnek az ő szemükben. Igaz, hogy intenzíven és viszonylag hosszú ideig érdeklődhetünk csupán néhány dolog iránt, de ezek igenis változnak az évek múlásával, sőt néha ennél jóval rövidebb időtávon is. Ami engem illet: sok minden érdekel, van köztük olyan is, ami már gyermekkorom óta izgatja a fantáziám, és ezek többsége valóban teljes mértékben magával ragad, amikor velük foglalkozom. Ha elbeszélgetünk autista felnőttekkel az őket foglalkoztató dolgokról, akkor hamar kiderül, nevetséges azt feltételezni, hogy az érdeklődési körük "korlátozott" lenne. Viszont az igaz, hogy a többi emberhez képest rendkívül erőteljesen vonz és kitartóan leköt minket az érdeklődésünk tárgya. Roppant nehéz bármi másra gondolnunk, amikor teljesen elmerülünk egy témában, és nagyon nehéz elképzelnünk, hogy ez másokat szinte teljesen hidegen hagy. Ez az adottság kimondottan áldásos számos területen..."

*repetitív jelentése:
ismétlődő, megismétlődő, sokszor ugyanazt tartalmazó vagy végrehajtó. Gyakran használják olyan tevékenységekre vagy folyamatokra, amelyek rendszeresen egymás után ismétlődnek.

Autizmus és hiperfókusz

Az autizmushoz kapcsolódó monotróp figyelem és a hiperfókusz jelensége szorosan összefügg, de mégis eltérő kognitív és viselkedés mintákat írnak le. A lényege, hogy az autista személyek figyelme egyszerre kevés dologra irányul nagyon intenzíven, miközben a külvilág többi ingere háttérbe szorul, vagy észrevétlen marad. A hiperfókusz egy intenzív, gyakran órákig tartó, mély koncentrációs állapot, amikor az illető teljesen belefeledkezik egy adott tevékenységbe vagy témába, és szinte minden mást kizár a környezetéből. Ez a fajta összpontosítás kifejezetten jellemző lehet autista emberekre, különösen akkor, ha az adott dolog a speciális érdeklődési körbe tartozik. Fontos megjegyezni, hogy van egy jelentős különbség a hiperfókusz és a monotróp figyelem között. Míg a hiperfókusz több más neurodivergens állapotban (pl. ADHD) is előfordulhat, az autistáknál a monotróp figyelem alap adja a hiperfókusz hátterét. Tehát autizmus esetében nem csupán elszigetelt epizódok, hanem általános információ feldolgozási mód áll a háttérben. Az ADHD-s hiperfókusz impulzív, váratlanul felbukkanó; az autista hiperfókusz viszont inkább stabil, hosszú távú érdeklődésből fakad.

Pozitívumok és nehézség:

• Pozitívum, hogy a monotróp figyelem és hiperfókusz lehetővé teszi, hogy az autista személy rendkívül mély tudást, készséget halmozzon fel egy-egy területen, akár magas szintű szakértelmet érjen el. Ez az "egypályás" figyelem előnyös lehet tanulásban, vagy munkában.

• Nehézséget jelenthet ugyanakkor, hogy a monotróp figyelem miatt az autista személyek nehezebben észlelnek, dolgoznak fel egyszerre több információt, így a multitasking (egyszerre több feladat végzése) vagy társas interakciók során hátrányba kerülhetnek. (Nehéz lehet egy-egy váltás, ha hirtelen más tevékenység, vagy téma merül fel.)

Autizmus, monotropizmus és szenzoros feldolgozás

A monotropizmus az autizmus egyik jellemző figyelem-szerveződési módja, amely jól magyarázza a szenzoros feldolgozásban tapasztalható eltéréseket. A monotróp figyelem lényege, hogy az adott személy szűken, fókuszáltan figyel egy adott inger- vagy érdeklődési csatornára. Eközben a többi szenzoros információt vagy alulérzékenyen (hipoérzékenység), vagy túlérzékenyen (hiperérzékenység) dolgozza fel. Ez a monotróp figyelem azt eredményezi, hogy az autista emberek az érzékszervi ingereket nem párhuzamosan, több csatornán dolgozzák fel, hanem szelektíven, erősen fókuszáltan egy, vagy néhány ingerre koncentrálnak. Emiatt például előfordulhat, hogy: egy adott szenzoros csatornán (pl. látás vagy hallás) túlérzékenyek vagy alulérzékenyek, míg más csatornákon nem reagálnak. 

Az érzékszervi ingerek feldolgozása nem egyszerűen hiányos vagy túlzott, hanem aszimmetrikus, azaz egyes ingereket nagyon intenzíven éreznek, míg másokat kevéssé. A monotropizmus miatt nehéz több inger egyidejű feldolgozása, ami magyarázatot ad a szenzoros túlterhelésre és bizonyos szociális ingerekre való nem reagálásra, ha azok nem kapcsolódnak az adott fókuszált érdeklődéshez. Ezen elmélet szerint az érintettek szenzoros tapasztalatai nagyban függenek attól, hogy az adott pillanatban melyik "csatornára" irányul a monoton fókusz. Ez egyben magyarázatot ad arra, hogy miért tűnhetnek "érzéketlennek" bizonyos ingerekre, miközben másokra túlérzékenyek lehetnek.

Autizmus és az érzelmi feldolgozás folyamata

Az autizmus spektrumzavar egyik kulcsfontosságú eleme az érzelmi feldolgozás nehézsége, különösen a mások érzelmeinek és szociális jeleinek a megértése. Az érintettek esetében gyakori a végrehajtó funkciók zavara, ami az érzelmi reakciók szabályozását is érinti. Az érzelmi feldolgozás zavarai miatt az adott személyek különösen sérülékenyek lehetnek például az érzelmi stresszel, dührohammal, illetve az önsértő viselkedés formáival szemben. Ezért nagyon fontos a megfelelő, támogató környezet számukra. Az autizmusban az érzelmi állapotok szabályozása és az érzelmi ingerek feldolgozása speciális nehézségekkel járhat, ezért komplex támogatás és segítséget igényelnek (terápiás helyzetben is). Ezen felül az is jellemző, hogy számukra a változáshoz való alkalmazkodás is nagyobb kihívást jelent, valamint az érzelmi veszteségek (pl. gyász) feldolgozása, amelyhez szintén egyénre szabott, körültekintő és speciális támogatás szükséges.

Autizmus és a végrehajtó funkciók zavara

Az autizmussal élőknél gyakori a végrehajtó funkciók zavara (pl. tervezés, kognitív rugalmasság, gátlás kontrollja), amely közvetlenül befolyásolja az érzelmek felismerésének, szabályozásának és kezelésének képességét, illetve felelős a viselkedés szabályozásáért és a gondolkodás rugalmas alkalmazkodásáért.
Hogy nyilvánul ez meg az autizmussal élők esetében?

• Kognitív flexibilitás hiányában. Az érintett személyek nehezen változtatnak viselkedésükön, vagy gondolkodásukon, és nehézséget okozhat számukra a helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodás és feladatváltás.

• Tervezési és szervezési nehézségekben. Problémák lehetnek a célok eléréséhez szükséges cselekvések megtervezésében és végrehajtásában. Nehezebb lehet előre átgondolni a teendőket vagy kezelni a felmerülő változásokat, vagy felismerni a változtatás szükségszerűségét.

• Viselkedésszervezési nehézségekben. Az ismétlődő, merev viselkedési sémák mellett az automatikus, rögzült szokások dominálhatnak, ami megnehezíti az új helyzetekhez való alkalmazkodást.

• Munkaemlékezet sajátosságaiban. Gyakran egyenetlen képességprofillal*  rendelkeznek az autizmussal élők. Rendelkezhet kiemelkedő epizodikus memóriával (személyes életesemények felidézéséért felelős hosszú távú emlékezet) , ugyanakkor nehézségek jelentkezhetnek a munkamemória működtetésében, ami a rövid távú információk kezelése szempontjából fontos.

Az autizmusban a végrehajtó funkciók zavara részben magyarázatot ad a rugalmatlan viselkedési mintákra, a sztereotípiákra, és arra, hogy az érintettek nehezen kezelik a napi rutinjukban bekövetekző változásokat. Ezek a nehézségek a társas kommunikációs és alkalmazkodási problémákkal együtt jelentős kihívásokat okoznak a mindennapi életben. A végrehajtó funkciók zavarának mértéke és megjelenési formája egyénenként változó.

*autista képességprofil: 
Az autista képességprofil nagyon egyedi és heterogén, az egyén specifikus erősségeivel és kihívásaival. Általánosságban jellemző, hogy az autizmus egy sajátos, egyetlen képességmintázattal (tüskés képességprofil) jár, amelyben az egyes területeken nagyon eltérő teljesítmények mutatkoznak. Ez az ún. "tüskés képességprofil" azt jelenti, hogy nem lehet általános átlaggal jellemezni az autista személyt, hanem az erősségek és gyengeségek széles skálája és markáns különbségei jellemzők.

Autizmus és a kényszeres* viselkedés – különbségek az OCD-vel

A kényszeres viselkedés autizmusban gyakran megjelenik a rugalmatlan, ismétlődő, ritualisztikus cselekvések formájában, amelyek az autista személy számára biztonságot, kiszámíthatóságot nyújtanak. Gyakoriak a kényszeres, ismétlődő viselkedések, amelyek nem feltétlenül azonosak az OCD (obszesszív-kompulzív zavar) kényszereivel, de hasonlóak lehetnek. Ilyen viselkedés a "stimming" (önnyugtató, önmegnyugtató) tevékenység, mint például az ismétlődő hintázás, vagy fidget (ujjmozgatás, kézjátszás, valami pörgetése, tekergetése) használata. Ezek a mozgások az érzékszervi túlterhelés kezelését – a környezet sokszor túl erős, túl sok ingereinek a tompítására szolgálnak – a szorongás csökkentését, illetve a belső nyugalom megteremtését szolgálják az autista személy számára. 

Pár példát szeretnék felsorolni, hogy szemléletesebbé tegyem a különbséget az autista kényszeres viselkedés – ezek ártalmatlanok és funkciójuk az érzelmi állapot stabilizálása és belső biztonságérzet megteremtése – , és az OCD között (szorongáscsökkentő funkcióval bírnak és kellemetlen belő kényszer hatására keletkezik, akadályozzák a normális életvitelt és semmilyen biztonságérzés nincs benne). Ilyen autista kényszeres viselkedés például: az előre-hátra hintázás, tapsolás, ujjdobolás, kézrázás, lábak- vagy lábfej ritmikus mozgatása, ruha- vagy haj, egyéb csavargatása, ismétlődő hang vagy szótag mormolása, tárgyak sorba rendezése, színek szerinti válogatás stb. Mint már írtam, ezek a viselkedések nem feltétlenül járnak szorongató, beteges gondolatokkal, mint az OCD-ben, hanem önmegnyugtató, stresszoldó funkciót töltenek be; ezért amíg ezen a területen mozog egy autista kényszeresség, addig nem társul hozzá klinikai (OCD) diagnózis, mert a kettő között különbség van. Természetesen vannak olyan autizmussal élők, akinek társuló nehézségként megjelenik az OCD, de nem szükségszerű!

*kényszeresség – kényszeres viselkedés:
Autizmussal kapcsolatban – a teljes szövegben – a "kényszeresség" szót, nem klinikai kényszeresség, hanem fókuszált figyelmi és érzelmi bevonódás értelmében használom.

Autizmus: kényszeres viselkedés és kommunikációs nehézségek

Autizmusban érintett személyek esetében a kényszeres, ismétlődő viselkedések (rituálék, megszállottságok) célja a biztonságérzet, kiszámíthatóság megteremtése. Autistáknál gyakoriak a kommunikációs nehézségek, mint a társas (pragmatikai) kommunikáció zavara (PKZ). Ez a kommunikációs zavar az autizmus egyik magja, amely megnehezíti a társas interakciókat, különösen a nem-verbális jelek értelmezését, a beszédritmus és hangsúlyok használatát, vagy a beszélgetés szabályainak betartását. Nehézséget okozhat a kommunikáció helyzethez, partnerhez igazítása, például a hangnem, stílus, témaváltás, vagy kommunikáció menetének módosítása. Problémát okozhat a koherens társalgásban, kerek, érthető történetek elmesélésében, valamint a nem látott háttérinformációk kezelésében. További kihívást tartogató helyzetek: nehézség a társas szabályok, szociális normák és várakozások felismerésében és alkalmazásában; illetve a szemkontaktus, mimika, gesztusok, testtartás, nonverbális kommunikációs jelek felismerésében és használatában. 

Ez a kommunikációs zavar nem csupán nyelvhasználat mennyiségi eltérését jelenti, hanem minőségi, strukturális és funkcionális különbségeket mutat. A társas kommunikációs nehézség miatt az autisták gyakran küzdenek a társas interakciókban, megnehezítve a baráti kapcsolatok kialakítását, a kooperációt vagy akár a munkahelyi helyzeteket is. Ez a zavar jelentős kihívást jelent a mindennapi kapcsolatokban és életvezetésben, viszont azzal is tisztában kell legyünk, hogy ezek a kommunikációs nehézségek nem intelligenciahiányból fakadnak. Például mutizmussal élő autista személy kiválóan írhat, publikálhat – a kommunikációs nehézségek, adott esetben egy szelektív mutizmus sem jelent akadályt, vagy korlátot – pedig felületesen nézve azt gondolhatnánk – tévesen –, hogy valamilyen intelligenciahiány állhat a háttérben.

Mindig legyünk óvatosak a gyors követekeztetésekkel, eseteleges ítélet alkotással – ez természetesen nem csupán az autzimussal élő személyek esetében követendő példa hanem az élet minden területére igaz. A stigmák veszélyei az autizmusban és más hasonló állapotok esetében komolyak és széles körűek lehetnek. A stigma, vagyis a társadalmi megbélyegzés és előítélet, többféle negatív következményt vonhat maga után. A kifejtés – a teljesség igénye nélkül – néhány ezekből a lehetséges következményekből: szégyenérzet és öndisztinkció (önkéntes rejtőzködés), kirekesztés és diszkrimináció, kommunikációs és társas nehézségek felerősödése, egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozása. Összességében a stigma akadályozza az autizmssal élők társadalmi integrációját, önelfogadását és fejlődését, ezrét fontos a társadalmi szemlélet formálása, az elfogadás és támogatás elősegítése.

*autista mutizmus jelentése:
Az autista mutizmus olyan kommunikációs zavar, amely az autizmus spektrumzavarhoz kapcsolódhat, és jellemzője, hogy az érintett személy nem vagy csak nagyon korlátozottan beszél, bár fizikailag képes lenne rá. Ez a mutizmus nem hallás- vagy beszédprobléma miatt van, hanem pszichés, érzelmi okokból. Az autista mutizmusban az érintett gyakran nem kommunikál bizonyos helyezetekben vagy személyekkel, ami szociális szorongásból, érzelmi merevségből, vagy a kommunikáció nehézségeiből fakadhat. A mutizmsunak több típusa van: például a szelektív (elektív) mutizmus, amikor az egyén csak bizonyos szituációkban nem beszél, de otthon, vagy biztonságos környezetben igen; illetve a totális mutizmus, amikor szinte minden társas helyezetben hallgat. Az autista mutizmus ennél összetettebb lehet, a kommunikációs nehézségek és szorongás közötti összefüggés fényében.

Autizmus: monotropizmus és limerencia (érzelmi megszállottság)

Nézzük meg egyesével, majd szépen "összefűzve" a különböző szálakat. Ez a rész, írásom talán legérzékenyebb pontja, mert kevéssé kutatott pszichológiai állapotról írok és sok esetben elhallgatott vagy nem középpontba állított aspektusokat emelek ki.

1. Limerencia

A limerencia egy intenzív érzelmi állapot, amelyben valaki megszállottan vágyik egy másik személyre, gyakran idealizálva őt, ami érzelmi függőséhez hasonló helyzetet hozhat létre. Neurokémiai szinten a dopamin és oxitocin szintje megemelkedik a limerens állapotban, ami hasonló az addikciók mechanizmusához. Gyakran kapcsolódik traumatikus kötődéshez vagy gyermekkori érzelmi hiányokhoz és nem feltétlenül csak romantikus kapcsolatokban jelentkezik.

Lemerencia és autista típusú megszállottság :

Romantikus limerencia és az "érzelmi transzfer-objektumra" irányuló autista típusú megszállottság közötti fő különbség az érzelmi dinamika, a kötődés jellege és a valóságérzékelés.
A romantikus limerencia egy érzelmi függőség, amelyben az egyén intenzív, idealizáló, gyakran egyoldalú vágyat érez egy másik személy iránt. Ez az állapot az érzelmi bizonytalanság és a gyermekkori kötődési minták újrajátszásából fakadhat. A limerens személy a másik vágyott képbe szeret bele, nem a valós személybe és folyamatos visszaigazolásra, viszonzásra vágyik. Ez egyfajta emocionális megszállottság, amely hullámzó hangulatokat és kimerültséget okozhat, tele van szenvedéssel és fájdalommal. A limerencia kapcsolódása idealizált, torzított és nem kölcsönös, gyakran a másik érzelmi elérhetetlensége jellemzi.

Ezzel szemben az autista típusú érzelmi transzfer-objektumra irányuló megszállottság olyan fókuszált érdeklődés vagy kötődés, amelyet az autizmus spektrumzavar jellemző ismétlődő és sztereotip viselkedései közé sorolhatunk. A megszállottság tárgya nem feltétlenül egy másik személy érzelmi visszajelzése, hanem inkább az adott "tárgy" (transzfer-objektum) részleteinek, mintáinak, szabályainak ismételt megfigyelése, akár rituális ismétlése. Az autista megszállottságban a hangsúly a biztonságra, a kiszámíthatóságra és az ismétlődésre helyeződik, nem pedig a kölcsönös emocionális kapcsolódásra vagy idealizációra. Ez a kötődés gyakran nem tartalmazza a limerenciára jellemző emocionális hullámzásokat vagy viszonzási vágyat.

Röviden összefoglalva: a limerencia egy érzelmi, kapcsolati jelenség, míg az autista megszállottság inkább ismétlődő viselkedésminta és érdeklődési fókusz, amely elsősorban belső biztonságot teremt, nem feltétlenül emberi viszonyokra alapozva.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a jelenségek összemosódhatnak, együtt is "színre léphetnek". Bár az autista idegrendszer az elsődleges meghatározó tényező, nem hagyható figyelmen kívül a gyermekkori traumák és a kötődési mintázatok beépülése az egyén életébe. Egy autisztikus megszállottság is "átcsúszhat" limerenciába, ha az adott életút ezt elősegíti. Nem minden autista megszállottság limerencia, és a limerencia nem egyenlő az autisztikus megszállottsággal – ám egy autista személy is kerülhet limerens állapotba. Különösen igaz ez a szorongó vagy bizonytalan kötődési mintázattal élő autistákra, akiknél az autisztikus megszállottság további nehezítő tényező lehet a limerens állapotból való kiszabadulásban. 

2. Autizmus és kötődési minták

Ezt a pontot nem tervezetem eredetileg, de itt most úgy érzem, hogy mégis szükség van arra, hogy erről is írjak néhány gondolatot, a tisztább kép kialakítása miatt.

Az autizmushoz kapcsolódó kötődési minták sok szempontból eltéréseket mutathatnak a tipikus fejlődésű gyerekektől, de nem jelentenek feltétlenül negatív, vagy kizárólagos kötődési hiányt.
A kötődés kialakulása az első életévekben az anya (vagy gondozó) és a gyermek közötti folyamatos, kölcsönös interakción alapul, amely során a gyerek érzelmi és társas szükségletei, jelzései alapján anya (gondozó) értelmezi és reagál rájuk. Autizmus esetén ezek a kölcsönhatások nehezebbek lehetnek, mert az autista gyermek kevesebb szociális kommunikációs visszajelzést ad, vagy azok nehezen értelmezhetők a szülők számára, így a biztonságos kötődés kialakulása bonyolultabbá válhat. Kutatások alapján az autista gyerekek között is kialakulhat biztonságos kötődés, főleg akkor, ha a szülők empatikusan, tudatosan érelmezik a gyermek egyéni szükségleteit, viselkedését és ehhez alkalmazkodnak is.
Valóban gyakrabban fordul elő eltérő vagy dezorganizált kötődési mintázat is, ami összefügg a gyermek szociális nehézségeivel és a társas interakciók kihívásával. Az autizmus spektrumon élő gyerekeknél a kötődési minták befolyásolják a későbbi társas kompetenciákat, érzelmi szabályozást és kommunikációt.

3. Monotropizmus és limerencia

A monotropizmus és limerencia kapcsolatáról szóló kutatások elsősorban az autizmus spektrum zavarra fókuszáló monotróp figyelem elméletére épülnek. Fergus Murray és más kutatók kimutatták, hogy a monotróp figyelem ("egyfókuszú" figyelem) jellemző az autizmusra, ahol az illető intenzíven egy, vagy néhány témára, vagy személyre koncentrál, ami analóg lehet a limerenciában megjelenő kényszeres, idealizált megszállottsággal. 

A monotróp figyelem jelensége megnehezíti az agyi kapacitás megosztását és a figyelemváltást, ami érzelmileg is intenzív, szenzitív állapotokat eredményezhet. Az autizmusban gyakori végrehajtó funkciós zavarokkal kombinálva a figyelemirányítás rugalmatlansága érzelmileg is fókuszált, akár limerenciára emlékeztető kötődést válthat ki.
Az érzelmi feldolgozás nehézségei – például a megkésett vagy torzult érzelemfelismerés, illetve az emocionális válaszok kontrolljának hiánya – fokozhatják a limerenciára jellemző szélsőséges érzelmi ingadozásokat. A monotróp figyelem kognitív talaján az emberi kapcsolatok "különleges érdeklődéssé" válhatnak, ami az autista személyeknél még hangsúlyosá teheti a mély érzelmi kötődést vagy annak megszállott formáját. 

Az autizmusban érintettekre gyakran ragad az a stigma, hogy "érzéketlenek", vagy "nem képesek az empátiára". Ez súlyos torzítás: az érintetteknek ugyanúgy vannak érzelmei, érzékeny belső világa, mint bárki másnak. Sok esetben az affektív empátia* – azaz mások érzéseinek emocionális átélése – kifejezetten élénken jelen van, miközben a kognitív empátia (a másik perspektívájának tudatos megértése) lehet nehezítettebb. Éppen ezen érzékenység, valamint a hozzá kapcsolódó sajátosságok – monotróp figyelem, kényszeresség, kötődési minták, érzelmi feldolgozás nehézségei, a végrehajtó funkciók zavara – miatt lehetnek fokozottan kitéve a limerencia kockázatának.

* affektív empátia
Az autizmus és az affektív empátia kapcsolatában fontos megérteni, hogy az autista emberek affektív empátiája – vagyis mások érzelmeinek átérzése, a törődés és odafigyelés – általában nem sérült, ellentétben a kognitív empátiával, ami a mások gondolatainak, szándékaik értelmezését jelenti. Több forrás is hangsúlyozza, hogy az autizmussal élők képesek mély érzelmi átélésre és törődésre, de gyakran nehézséget okoz számukra a mások érzelmi állapotának felismerése, kifejezése vagy érzelmi viselkedés "normáihoz" való igazodás. Ezért tűnhet úgy, mintha empátiájuk hiányozna, pedig valójában csak az empátia megnyilvánulási módjai különböznek a neurotipikustól.

Fontos lenne társadalmi szinten is felhívni a figyelmet és edukációs szemléletformálásba kezdeni ezen a területen. Szakemberek által is megerősített tény, hogy az autizmus spektrumán élő személyek sokkal sebezhetőbbek és könnyebben válhatnak áldozattá – bármilyen élethelyzetben. 

Mindezek fényében érdemes kiemelni, hogy a végrehajtó funkciók zavara miatt a limerens állapotból vagy érzelmileg túlfűtött fókuszból való kilépés nehezített, mivel csökken a gondolati és érzelmi rugalmasság. Míg a limerencia egy kényszeres, megszállottság-szerű érzelmi állapot, addig a monotróp figyelem egy neurokognitív figyelemszabályozási sajátosság, amely önmagában nem okoz szenvedést – de jelentősen befolyásolhatja az érintett személy gondolkodásmódját és kapcsolódási mintáit.

A monotróp figyelem tudományos keretként hasznos lehet a limerencia autizmusban megjelenő sajátos formáinak megértéséhez, ahol az érzelmi kötődés specializált, intenzív érdeklődésként jelennek meg. Abban az esetben, ha a monotróp fókusz egy másik személyre irányul, az limerenciához hasonló kényszeres, érzelmileg túlfűtött állapotot idézhet elő.

4. Autizmus, kényszeresség és limerencia

Az autizmushoz gyakran társulnak társas és érzelmi nehézségek, köztük a kötődési problémák is, amelyek hátterében limerencia jellegű érzelmi állapotok is megjelenhetnek. Emellett a limerencia és a kényszeresség, amely az autizmusban is gyakori, bizonyos viselkedési hasonlóságokat mutathatnak, például ismétlődő gondolati mintákban. Az autizmus spektrumon élők között előfordulhat, hogy társas és érzelmi kapcsolatokban megjelenő intenzív, megszállottság-szerű kötődés (amely limerenciára emlékeztet) másképp nyilvánul meg, például a szociális kommunikációs nehézségek és a monotróp figyelem miatt, ami befolyásolja a kapcsolatok dinamikáját. 

A limerencia, autizmusban önmagában nem jellemző tünet, vagy diagnózis, de az autizmushoz gyakran társuló kötődési, érzelmi és kommunikációs nehézségek révén előfordulhatnak limerencia-szerű érzelmi megélések, különösen akkor, ha traumatikus kötődés vagy érzelmi hiányok is jelen vannak. A limerencia és az autizmus között tehát lehet párhuzam vagy átfedés az érzelmi kapcsolatok intenzitásában és a kötődési mintákban, de ezek komplex pszichológia és neurobiológiai mechanizmusok eredményei.

Az autizmusban a limerencia gyakran egyfajta érzelmi hiperfixációként* vagy hiperfókuszként jelenik meg, ami az autista személy monotróp figyelmének és fix érdeklődési körének része lehet. Ez az állapot intenzív vágyakozásból, érzelmi kötődésből és gyakran idealizálásból áll, ami az autista személy érzelmi világának komplex részét képezi. Az autista limerencia intenzívebb lehet, mert az autizmushoz kapcsolódó monotróp figyelem és érzelmi kötődési minták elősegítik a fókuszált érzelmi állapotokat. A limerencia és az autizmusban megjelenő kényszeres vagy rituális viselkedés között vannak hasonlóságok, például ismétlődő gondolati minták, vagy a vágy tárgyának fokozott figyelme. 

Összességében a limerencia az autizmusban egy komplex érzelmi jelenség, amely az autista személyek intenzív, fókuszált érzelmi kötődéseit és vágyakozásait fejezi ki, ötvözve az autizmusra jellemző montoróp figyelmi és kényszeres mintákkal. Ez az állapot megértést, empátiát és támogatást igényel.

*érzelmi hiperfixáció:
Az autizmus spektrumzavarban az érzelmi hiperfixáció, a limernciaszerű kötődés és a kényszeresség együttesen jelenhet meg, melyek mind az emocionális rigiditás – azaz az érzelmi rugalmatlanság – sajátos pszichológiai mintázatai. A hiperfixáció az autizmusban élőkre jellemző, intenzív és tartós érdeklődés egy adott személy, tárgy vagy téma iránt. Ez nem csupán átmeneti lelkesedés, hanem gyakran nagyon mély ismeretekkel, folyamatos gondolati visszatéréssel jár. Az ilyen fókuszált elmélyülés adhat örömöt, biztonságot, identitást, de eközben más életterületek háttérbe szorulhatnak. Az érzelmi hiperfixáció egyben azt is jelentheti, hogy az autista személynek érzelmi fókusza rendkívül nehezen terelhető el: egyszerre lehet inspiráló és beszűkítő. Ez a fókszált kötődés – akár emberhez, akár hobbikhoz, vagy szimbólumokhoz – lehet pozitív (flow élmény, szakértelem), de akadályozhatja is a társas alkalmazkodást, ha merev struktúrát hoz létre az érzelmi életben. Az emocionális rigiditás lényege az, hogy az autista személy az érzelmeit, érdeklődését és kötődéseit nehezen tudja a változó helyzetekhez, emberekhez vagy környezethez igazítani. A kognitív merevség (kognitív rigiditás) gyakran átszövi az érzelmi élet mintázatait, ezért például egy limerencia-jellegű szűk érzelmi fókusz vagy hiperfixáció éppen hogy konzerválhatja az emocionális mozdíthatatlanságot. Az autizmus spektrumzavarban a kognitív rigiditás (kognitív merevség) egy központi jellemző, amely a gondolkodás, viselkedés és alkalmazkodás rugalmatlanságát jelenti. Ez a merevség megnehezíti a mentális állapotok és feladatok közötti váltást, az újdonságok elfogadását, valamint a változásokhoz való alkalmazkodást.

Autista "megszállottság" szociális hatásai

Autista "megszállottság" szociális hatásai sok szempontból nagyon jelentősek és komoly kihívást jelentenek. Az autizmussal élő személyek intenzív, speciális érdeklődési körei és "megszállottságai" gyakran eltérnek a kortársak érdeklődési körétől, ami miatt nehézségek alakulhatnak ki a közös témákon alapuló társas kapcsolatokban. Emiatt az autizmussal élők gyakran elszigetelődnek, vagy rosszabb esetben kiközösítéshez vezet a "megszállottságuk". 

A ragaszkodás a rutinokhoz, szintén nem segíti az autizmussal élőket a társas helyzetekben, mert megnehezíti a spontán társas interakciókat és a baráti kapcsolatok kialakítását. Ez különösen a kamasz fiatalokat érinti nagyon rosszul, amikor a társas elvárások felerősödnek. A szociális kommunikációs nehézségek csak fokozzák a már említett helyzeteket, ezért az autista megszállottságok miatt az érintettek nehezen illeszkednek be a társas környezetbe. Mindez magával hozza a következő problémát. 

A közös érdeklődésre való képesség hiánya is korlátozhatja az autista személy barátkozási esélyeit, mert társas helyzetekben nem jellemző az érintettek spontaneitása vagy alkalmazkodóképessége. A társas környezet esetleges negatív reakciója sem könnyít a kialakult nehéz helyzeten, mert ezeket a megszállottságokat, rituálékat furcsának, vagy kínosnak tekinthetik, ami gúnyolódás, kiközösítés céltáblájává teszik az autista egyént, ezek érzelmi nehézségekhez és izolációhoz vezethetnek.

A különbségek áthidalása – lehetőségek egy befogadóbb társadalom felé

A társas beilleszkedési nehézségek hátterében gyakran nem maga az autista személy érdeklődése vagy viselkedése áll, hanem a kölcsönös megértés hiánya. Az autista "megszállottságokat" gyakran félreértik vagy elutasítják, pedig ezek az intenzív érdeklődési körök mély tudást, kreativitást és kitartást rejtenek, amelyek értéket képviselhetnek a közösség számára is. Ahhoz, hogy ezek az értékek kapcsolódási pontokká váljanak, mindkét oldal részéről szükség van nyitottságra és tanulásra.

A neurotipikus társadalom érzékenyítése és edukációja – például az autizmussal kapcsolatos ismeretek bővítése, empátiás készségek fejlesztése és a sokféleség értékként való elfogadása – segíthet lebontani a sztereotípiákat és előítéleteket. Eközben a neurodiverz egyének is profitálhatnak abból, ha támogatást kapnak abban, hogyan kommunikálják az érdeklődéseiket és szükségleteiket mások felé, illetve ha lehetőségük nyílik strukturált, elfogadó társas helyzetekben gyakorolni a kapcsolódást. 

A két oldal közötti párbeszéd erősítése és az egymásra való odafigyelés lehet a kulcsa egy olyan befogadó közösség kialakításának, ahol az egyediség nem kizár, hanem összeköt. A különbségek megértése és tiszteletben tartása révén a társadalom gazdagodik, és olyan környezet jöhet létre, ahol mindenki önmaga lehet - és ehhez kapcsolódni is tud.

A monotropikus elme nem a sokféleség elutasítása, hanem a mélység választása.

A monotropikus elme nem csupán fókusz - hanem hívás is.
Arra a helyre figyel, ahol valami lényegeset sejt -
ahol az idő lelassul, és a jelenlétté sűrűsödő figyelem
valamit megérint a valóság rejtettebb rétegeiből.
Ez nem zártság, hanem egyfajta belső iránytű,
amely a mélységre hangolt.

A figyelmem nem vándor, hanem gyökér -
egy pontba fúródik,
ott él, ott virágzik, ott kérdez.
Nem sokat lát egyszerre -
de amit lát, azt belülre írja.
A monotropiám nem hiba:
egy másik mód a világ szeretésére.

Szeretettel, Mika Gabi

*Az írás saját szellemi termékek, kizárólag engedéllyel, vagy forrás megjelölésével használhatóak fel!

Felhasznált források

[PDF] FELKÉSZÍTÉS A SZENZOROS FELDOLGOZÁS ... https://gyermekut.hu/pdf/Szenzoros_z%C3%A1r%C3%B3kiadv%C3%A1ny_boritoval.pdf

[PDF] MI IS PONTOSAN AZ AUTIZMUS? https://kempsz.edu.hu/wp-content/uploads/2023/02/Mi-is-pontosan-az-autizmus.pdf

Neurodiverzitási Elemzések Archívum - Editverse https://www.editverse.com/hu/c%C3%ADmke/neurodiverzit%C3%A1si-ismeretek/

[PDF] Én és a monotróp figyelem: egy egységes autizmus elmélet https://www.efiportal.hu/wp-content/uploads/2023/03/Fergus-Murray_en-es-a-monotrop-figyelem.pdf

A szenvedélyes elme - Autizmus - Flaccus Kiadó https://www.flaccus.hu/a-szenvedelyes-elme-23935

[PDF] Kitekintés autizmus témában https://nfszk.hu/download2.php?file_id=34

Szenzoros feldolgozási zavar (SPD) - Tündéri Doktornéni https://tunderidoktorneni.hu/blog/az-eltero-fejlodesu-gyermek-i-szenzoros-feldolgozasi-zavar-spd

[PDF] Autizmus spektrum zavarral élő személyek klinikai és ... - ELTE PPK https://ppk.elte.hu/dstore/document/818/marjai_kamilla_disszertacio.pdf

autism_2024_10_24 by Eszter Nagy on Prezi https://prezi.com/p/nawdqfmhkly6/autism_2024_10_24/

Valódi Színek - Olga Bogdashina | PDF - Scribd https://de.scribd.com/document/500521685/Valodi-Szinek-Olga-Bogdashina

[PDF] AUTIZMUS SPEKTRUM ÁLLAPOT - Autism Europe https://www.autismeurope.org/wp-content/uploads/2021/04/People-with-Autism-Spectrum-Disorder_Hungarian-version.pdf

Összefoglaló Autizmus spektrum zavar és inkluzív nevelés című ... https://jnszmpsz.hu/uncategorized/osszefoglalo-autizmus-spektrum-zavar-es-inkluziv-neveles-cimu-eloadasrol-es-szakmai-beszelgetesrol/

Hogyan támogassuk a gyászolásban az autista gyermekeket? - auti.hu https://auti.hu/hasznos-tanacsok-autista-gyereket-nevelo-szuloknek/1430-hogyan-tamogassuk-a-gyaszolasban-az-autizmus-spektrumzavarban-erintett-gyermekeket

[PDF] Autizmus-specifikus egészségügyivészhelyzet-kezelés Autism ... https://journals.lib.pte.hu/index.php/szocialisszemle/article/download/7033/6651/12672

Gyászfeldolgozás Módszer® - Mályvakék Mentálhigiéniai Központ https://malyvarendelo.hu/gyaszfeldolgozas-modszer/

Kirakó: tegyük helyre! – Az autizmus és az értelmi fogyatékosság https://mindsetpszichologia.hu/kirako-tegyuk-helyre-az-autizmus-es-az-ertelmi-fogyatekossag

[PDF] Ajánlások az autizmus-specifikus alapszolgáltatások kialakításához ... https://aosz.hu/wp-content/uploads/2016/12/Aj%C3%A1nl%C3%A1sok-az-aut.-spec.-alapszolg%C3%A1ltat%C3%A1sok-kialak%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1hoz-a-k%C3%B6znevel%C3%A9sben.pdf

[PDF] Szakmai protokoll az autizmus spektrum zavar felismeréséhez és ... https://www.efiportal.hu/wp-content/uploads/2021/07/Szakmai-protokoll-az-autizmus-spektrum-zavar-felismeresehez-es-pszichiatriai-ellatasahoz-felnottkorban.pdf

Megérteni. Elfogadni. Segíteni. • A U T I Z M U S - YouTube https://www.youtube.com/watch?v=pC2BQ2jd9KA

A KÖTŐDÉS ELMÉLET ALAPJAI - PDF Ingyenes letöltés - DocPlayer https://docplayer.hu/1035015-A-kotodes-elmelet-alapjai.html

[PDF] Kitekintés autizmus témában https://nfszk.hu/download2.php?file_id=34

[PDF] Én és a monotróp figyelem: egy egységes autizmus elmélet https://www.efiportal.hu/wp-content/uploads/2023/03/Fergus-Murray_en-es-a-monotrop-figyelem.pdf

[PDF] Autizmus és empátia: mi a valódi kapcsolat? https://www.efiportal.hu/wp-content/uploads/2021/07/autizmus-es-empatia-mi-a-valodi-kapcsolat_fin.pdf

[PDF] Autizmus spektrum zavarral élő személyek klinikai és ... - ELTE PPK https://ppk.elte.hu/dstore/document/818/marjai_kamilla_disszertacio.pdf

Gyanítod, hogy autista lehetsz? Így ismerheted fel felnőttként! https://garaviktoria.hu/2025/02/19/gyanitod-hogy-autista-lehetsz-igy-ismerheted-fel-felnottkent/

A kötődés elméleti alapjai - doksi.net https://doksi.net/hu/get.php?lid=21748

[PDF] Czető Krisztina - EDIT (ELTE) https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/42806/Czet%C5%91_Krisztina_disszertacio.pdf

Autizmus Ùj Bevezetés A Pszichológiai Elméletekbe És Vitákba | PDF https://www.scribd.com/document/708471405/Autizmus-Uj-Bevezetes-a-Pszichologiai-Elmeletekbe-Es-Vitakba

Limerencia: nem szerelem, hanem érzelmi függés https://punkostinora.hu/limerencia/

[PDF] Autizmus spektrum zavarral élő személyek klinikai és ... - ELTE PPK https://ppk.elte.hu/dstore/document/818/marjai_kamilla_disszertacio.pdf

[PDF] KÖZOKTATÁSI KUTATÁSOK - REAL-EOD https://real-eod.mtak.hu/18501/1/507_844.pdf

[PDF] Kutatásmódszertan: szociálpszichológia - Index of / - ELTE https://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Pszichologia/123Kiss/munkafuzet.pdf

Understanding Limerence: Is It a Manifestation of OCD or Autism https://www.mentalhealthwellnessmhw.com/blog/understanding-limerence-is-it-a-manifestation-of-ocd-or-autism

A trans-diagnostic investigation of attention, hyper-focus, and ... https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/27546330241237883

What is the connection between autism and limerence and how can ... https://www.bestselfpsych.com/blog/2024/6/28/what-is-the-connection-between-autism-and-limerence

Limerence - Stimpunks Foundation https://stimpunks.org/glossary/limerence/

Understanding the Connection Between OCD and Limerence https://careclinic.io/ocd-and-limerence/

OCD vs Autism: What Sets Them Apart? - Private Therapy Clinic https://theprivatetherapyclinic.co.uk/blog/ocd-vs-autism/

Monotropism, Autism & OCD | Autistic Realms https://autisticrealms.com/monotropism-autism-ocd/

Monotropism - Wikipedia https://en.wikipedia.org/wiki/Monotropism

Autism Monotropism: Understanding Focus and Attention https://www.autismparentingmagazine.com/autism-monotropism/

Me and Monotropism: A unified theory of autism | BPS https://www.bps.org.uk/psychologist/me-and-monotropism-unified-theory-autism

Revisiting monotropism - Autistic Scholar https://www.autisticscholar.com/monotropism/

Autism and Limerence https://aisforaoifenotautism.com/2025/03/20/autism-and-limerence/

Attention, monotropism and the diagnostic criteria for autism https://journals.sagepub.com/doi/pdf/10.1177/1362361305051398

is there some sort of connection between limerence and autism? https://www.reddit.com/r/limerence/comments/11n5ljz/is_there_some_sort_of_connection_between/

Attention Tunnelling and Autism - Monotropism https://monotropism.org/dinah/attention-tunnelling-and-autism/

The overselling of pop neuroscience - Living with Limerence https://livingwithlimerence.com/the-overselling-of-pop-neuroscience/

Limerence. - Mental health and wellbeing - National Autistic Society https://community.autism.org.uk/f/mental-health-and-wellbeing/40994/limerence

Are we more prone to limerence? : r/AutismInWomen - Reddit https://www.reddit.com/r/AutismInWomen/comments/18tq3wd/are_we_more_prone_to_limerence/

Is limerance just special interest for women? : r/AutismInWomen https://www.reddit.com/r/AutismInWomen/comments/1j2t25s/is_limerance_just_special_interest_for_women/

Monotropism - Autism Understood https://autismunderstood.co.uk/autistic-differences/monotropism/

Understanding Limerence: Is It a Manifestation of OCD or Autism –mentalhealthwellnessmhw.com

A trans-diagnostic investigation of attention, hyper-focus, and monotropism in autism – Sage Journals

Limerence - Stimpunks Foundation

What is the connection between autism and limerence – bestselfpsych.com

Attention, monotropism and the diagnostic criteria for autism – Sage Journals

Me and Monotropism: A unified theory of autism – BPS

Autism Monotropism: Understanding Focus and Attention – Autism Parenting Magazine

Autism and Limerence – aisforaoifenotautism.com

Monotropism, Autism & OCD – Autistic Realms