Mikazuki 三日月 (みかづき)

belső Igazság
csendje lassan átformál
s fényre derül

A hold áttetsző harmatcsepp-fátylán csillanó gyengéd együttérzés.

Mikazuki az új kezdet első, finom fénye.
Ő az újhold harmadnapos vékonyan sejlő sarlója,
az a pillanat, amikor a csendből lassan előbújik a fény.

Mikazuki a Holdkert legfinomabb, legéterszerűbb lénye.
Világa se nem hangos se nem látványos -
inkább olyan, mint amikor észreveszel valami alig érzékelhető
finomságot, lágyságot,
ami épp most született meg.

Ő puhább, mint a pára,
fényesebb, mint egy apró csillag az égen,
áttetsző, mint egy lágyan lélegző éji fátyol,
mégis állandó, mint a szívdobbanás.

Mikazuki szépsége belülről fakad:
csendes, halk, mégis erős.
Az újrakezdés fénylény mestere:
a legapróbb fényt is képes meglelni,
felerősíteni,
és továbbadni Holdkert lakóinak.

Mikazuki nem siet,
hisz tudja, hogy mindennek megvan a maga ideje s rendje.
A szépség nem a célban,
hanem az utazásban rejlik,
s az út során felismert kicsinyke kis csodákban.

Minden mozdulata olyan, mintha
a levegőbe festené a fény vékony szálainak sugarát...

Ő Holdkert egyik legkedvesebb lénye - mindenkire mosolyog.

Mikazuki bár ritkán szól,
de hatása mély,
szavai gyógyítóak,
mert szíve tiszta, ártatlan fényét engedi
hangokká formálódni.

Mikazuki mély, de mégis
könnyű és lágy,
rugalmas,
szeretetteljes,
bölcs és mégis
játékos,
egy igazi "vicZen" mester a Holdkertben.

Ha valaki elbizonytalanodik,
Mikazuki mellé ül, és csak ennyit mond:
"Kezdjük elölről. Csendesen, lassan...
és nevessünk egy jóízűt." -
így minden újra tisztának s fényesebbnek tűnik.

Mikazuki különleges képessége az,
hogy a szívben eltompult fényt
képes újból felharmatozni
és új csillogásában megmutatni.

Árnyék idején lágyan világít,
mint egy hajnalban születő harmatcsepp szélén
megcsillanó holdfény.

Holdkert lakói szívében:
Mikazuki az, aki a remény első csillámfényét megmutatja,
és rámutat a szívben élő szeretet szirkájára.

Nem erővel.
Nem tanítással,
hanem jelenléttel és nevetéssel.

Mikazuki varázslata:
a szüntelen újjászületés.

Küldetése, hogy emlékeztessen:
legkisebb fény is fény,
az új kezdethez elég egy szikra,
a csend nem üresség, hanem lehetőség,
a fény születése halkan, lábujjhegyen jár.

Ő a pillanat, amikor a lélek megérzi,
hogy valami új kezdődik,
még ha alig látszik is...

Mikazuki nemcsak fényt hoz - ő maga a születés.