Tsukimori 月守 (つきもり)

Holdőrző

csend őrzője lágy
belső erő nyugalma
most jelenléte



A béke csendjének mozdulatlan - mozdulatának lélegző fényforrása.



Holdkert legmélyebb, leghalkabb ösvényén él
egy puhán, bársonyosan ölelő varázslény,
akinek minden rezdülése hordozza
a mély csend és a fény harmóniáját.

Tsukimori
Holdkert szívének lassú,
csendes és bölcs dobbanása.

Testében egybefonódik
a levelek erezetének mély lenyomata
és a holdfény nesztelen csillogása.
Ránézel pihe-puha levélmaci lényére,
észrevétlenül bár, de magad is
lassabban és mélyebben kezdel lélegezni.

Mintha megnyugodnál jelenlétének rezzenéstelen igazságában,
és minden benned örvénylő hullám kisimulna,
megérkezne belső rendjének nyugalmába.

Tsukimori nyelve a csendben rejlő titkos üzenet.
Hang nélküli szava mélyebben hat, mint bármilyen kimondott szó.

Ő a holdfény igazságának bátor, tisztaszívű őre.

Tsukimori a határ őrzője.
Őrködik:
a nappal és az éjszaka,
az ismert és az ismeretlen,
a kimondott és kimondatlan,
a látható és a láthatatlan között.

Ha valaki fél..., nem szól semmit, csak mellé ül.
Ha valaki keret, megmutatja a helyes ösvényt jelenléte fényével,
és hallgatása bölcsességével - engedi, hogy magad leld meg a választ.

A Holdkert összes lakója tudja:
amíg Tsukimori él és lélegzik, addig a varázsvilág soha nem lesz túl sötét.

Tsukimori az elfogadó, meleg figyelem:
megbízható,
szelíd,
erőt sugároz,
mindig jelen van,
nem fél s nem ilyed meg semmitől.

Aki hozzáér, az tisztán érzi:
Tsukimori gyökere a Holdkert alapritmusához kötődik,
mintha a fény és a természet közös dala ringatná.

A Holdkert varázslény lakói mind szeretettel és tisztelettel közelítik meg őt.
Tsukimorit nem kell félni, mert:
Ő a csend, amely megtart,
a fény, amely nem vakít,
az őrzés, amely nem birtokol.

Tsukimori az otthonosság egyik csendesen fénylő arcának lágy gyengéd mosolya.

Aki egyszer leül mellé egy kerek tisztás közepén, annak a szívében örökre
ott marad valami abból a titokból, amit csak
a Hold és a csend tudnak egymásnak mondani.

Tsukimori a hely,
ahol a lélek leteheti a terhét,
ahol a csend a fényre figyel.