égi táncOM...

szívembe írt
EGYség álOM
mire kezdetektől vágyom

gyermekszívvel
neveztem ezt —
szerelemnek,
s kerestem
más lelkekben

múlandóba hulló
édes könnyem
mosta szemem
magányba fagyott
árnyát
—
s nézte szívem
vak vágyát

majd...
pillangó szállt
szívem odujára,
s mutatott utat
egy más valóságra

börtön a keresés
s csak ábránd a remény,
hogy másban találom,
mit magamban kell
vizsgálnom

benned vagyok —
kétségtelen,
bennem vagy —
láthatatlan

kettősségünk múlandó,
érzékelésünk —
valóságos, mint
végtelen álmunk
az ébredések tengerén

múlhatatlan szerelmem
az EGY iránt —
öröktől való
...
véremben lüktet,
lélegzetemben él,
az EGYsége — velem
...
soha véget nem ér

*A vers és a kép saját szellemi termék, kizárólag engedéllyel, vagy forrás megjelölésével használhatóak fel!