élet—szer—etet

élek

.
.
.

vagyok —
hiányos, tökéletlen és sebezhető,
kit sebzett is az élet
eleget —

...

leckéket adta — dobálta
a megannyi lélek —
hogy vegyem észre
s lépjek
önmegismerés ösvényére...

—

élek

.
.
.

lettem —
kereső—kutató...
az egyént darabokra
szedő,
vég nélkül elemző —
önmagára figyelŐ(R)

— 

élek

.
.
.

csak
bukdácsolom a létet —
med—úszok a mélyben...
néha
fuldoklom a fájdalom tengerében
máskor meg...
röhögöm az egészet

— 

élek

.
.
.

kapok s adok
szerethetetlenséget —
...
s nézem... hova réved
az eltévedt élet...
könnycseppek képét
vetíti az élet

— 

élek

.
.
.

adok s kapok
szerethetőséget —
...
mosolyt,
változást nem erőltető —
együttérző szívet,
mely csend türelmében
éled...
önzetlensége néha már
könnyig—ható

— 

élek

.
.
.

sírok és nevetek,
haragszok is eleget
...
oldok és oldódom,
sózok és cukrozok
vegyítek, mert lehet...
...
keresek és szeretek
vég nélkül míg lehet...
.
.
.
élek
.
.
.

*A vers és a kép saját szellemi termék, kizárólag engedéllyel, vagy forrás megjelölésével használhatóak fel!