míg LEHE(le)T...

mi lenne,
ha este bekopogtatna hozzád
Isten...
s azt mondaná —
.
.
.
"drága gyermekem,
holnap ilyenkorra
leheleted már megszűnik,
szíved nem dobban... —
...
mi lesz veled utána?
még nem tudom —
aludjunk rá egyet,
majd meglátom..."
.
.
.
érzelmeid kiszabadulnak
mélyre ásott
fegyházad cellájából?
...
mit tennél —
vagy gondolnál?
...
sírnál — rínál?
fogadkoznál?
...
bizonygatnád szereteted —
annak kire időt alig fordítottál?
.
.
.
hol voltál eddig?
...
rohantál?
bizonyítottál másnak —
saját elvárásnak?
építettél házat, várat, gyárat...?
...
rágódtál — "mi volt?"
aggódtál — "mi lesz?"
.
.
.
biztonságot s önmagad
kerested — kutattad
...
közben csak életed:
feledted —
.
.
.
vagy — talán...
bár tested remegne
.
.
.
csendes...
elégedett béke ülne szíveden —
s mély hálával köszönnéd,
mit az ég eddig nyújtott eléd?
.
.
.
jóllakott—e lelked
széppel s fájdalommal?
áradtál—e a valóssal?
...
utolsó leheleted oltárán —
vajon mit sóhajtanál az égre?
.
.
.
tudod?
érzed?
míg lehet...
éled?
.
.
.

*A vers és a kép saját szellemi termék, kizárólag engedéllyel, vagy forrás megjelölésével használhatóak fel!