szív—lelem

árnyak közt surranó fény játszik szívemen 
— s remeg csendesen...

belém lopództál észrevétlen —

mint éjben bujkáló besurranó...

magaddal ragadtál — 

s hiányt nem hagytál...

űrt betöltő kincsek csillognak szívem oltárán —
s nesztelen fényárba úszik
az árny...

*A vers és a kép saját szellemi termék, kizárólag engedéllyel, vagy forrás megjelölésével használhatóak fel!